Ezen az oldalon azokat a somogyi vagy Somogy megyéhez kötődő személyeket mutatjuk be, akik szűkebb hazájuk múltjának kutatásában, a jelenének megőrzésében segédkeznek. Az írások nem újkeletűek, korábbi megjelenésük idejét és helyét mindenütt közöljük.
Bank Lajos – Az aranydiplomás Bank Lajos éppen ötven éve került ki a kőszegi tanítóképzőből. Ahonnan indult, éppen oda ért vissza most 72 évesen. Csombárdi születésű gyerekként olyan falusi parasztkörnyezetben nevelkedett, ahol a szokások, a népi ételek, a népviselet mind nagy hatással voltak rá.
Berta Gyula – Vajon ki ismeri közülünk a világjáró betyár történetét, vagy Angyal Bandi és Patkó Pista betyárok históriáját? Minden bizonnyal nagyon kevesen. Egy kaposvári nyugdíjasnál, Berta Gyulánál valószínűleg senki nem ismeri jobban a betyárok és pandúrok harcát. Bár kutatásait viszonylag későn – nyugdíjazása után – családfa-kutatással kezdte, szeptemberben már a harmadik kötete jelent meg a somogyi bűnözés és bűnüldözés tárgyköréből.
Bertalan Béla – A tabi helytörténet nagy alakjának, Bolevácz Józsefnek, a volt könyvtárigazgatónak örökségét vette át Bertalan Béla. A város dolgozószobájában ülve nemcsak az előd munkájának folytatását, hanem újabb ötletek megvalósítását is célul tűzte is. Számos tudományos igényű publikáció és az egyre ismertebb Tabi Kilátó sikertörténete őt igazolta.
Bősze Gábor – Bősze Gábor a zalai Nagykutas községből származik, mégis „kétlakinak”, vallja magát. Sosem tagadta zalai indíttatását a honismeret felé, mégis somogyi kutatásai gazdagították számos település és tájegység helytörténetét. Aligha akad, aki jobban ismerné a Koppány völgye történetét, mint a pedagógus, akibe édesapja néptanítóként csepegtette a hely szellemének tiszteletét.
Csepinszky Mária – Tizenöt éve él Kötcsén Csepinszky Mária, az Európa Nostra-díjas Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény egykori gondnoka. Alakja összefonódott a falumúzeummal, így nem csoda, hogy sokan hiányolják a talpas házak látogatásakor. Neki is a szíve csücske maradt e település, amelynek önkormányzata két esztendeje még szorosabbá tette e talpig nehéz hűséget. Szenna díszpolgára lett ez a szókimondó, s meglehetősen öntörvényű asszony, aki a közelmúltban átesett egy szívműtéten. Lassan ment a lábadozás, de erős akarata, hogy meg kell gyógyulnia, mert van még feladata a földön, átlendítette a kezdeti elkeseredettségen.
F. Bodó Imre – Kedvelem a megszállott embereket. A dombóvári F. Bodó Imre ilyen. Mérhetetlen a lelkesedése, ha Fekete István neve kerül szóba. Azé az íróé, akinek népszerűsége vetekszik Jókaiéval, s aki Somogy születte, hiszen Göllében látta meg Isten szabad egét. Abban a faluban, ahol F. Bodó Imre is nevelkedett, s ahol jó ideje emlékmúzeum és baráti kör őrzi a nevét. Személyesen nem ismerte, csak műveiből és leveleiből. Fiát azonban annál jobban, hiszen az Amerikában élő ifj. Fekete István – ha Magyarországra jön –, soha nem mulasztja el meglátogatni dombóvári barátját, akiről tudja: a legjobb kezekben van a hagyaték, amit évről évre maga is bővít apja egy-egy kedves tárgyával.
Frech József – Frech József nevét akkor ismerték meg a somogyi honismereti mozgalom tagjai, amikor szinte a semmiből előbukkanva megjelentette hosszú évtizedek szinte titokban végzett gyűjtőmunkájának eredményét, a Fejezetek Nagyberki történetéből című monográfiát. Ennek előszavában olvasható, hogy a minden részletre kiterjedő és alapos írásmű akár a holnap kutatóinak is segíthet majd eligazodást találni a gazdag múltú nagyközség történetében.
Friesz Kázmér – Az ükapám, meg a dédapám is zamárdi volt, utóbbié volt a ma tájházul szolgáló parasztház – modja bemutatkozásként Friesz Kázmér, aki harmincéves gyűjtőmunkáját írta bele az 1997-ben megjelent 400 oldalas falutörténetbe. Zamárdi díszpolgára, nyugdíjas iskolaigazgatója ma felnőtt honismereti szakkört vezet a Balaton-parti településen.
G. Jáger Márta – G. Jáger Márta, a megyei levéltár főlevéltárosa állítja: bár sokan úgy vélik, hogy kiveszik a hazaszeretet, a nemzettudat az emberekből – hiszen a piacosodás, a megélhetés, a karrierépítés foglalkoztatja a társadalmat –, a fiatalok fogékonyabbak mint sokan hinnék, ma is akadnak köztük szép számmal olyanok, akik felismerik a helytörténet és a honismeret életprogramot kínáló, személyiségformáló szerepét. Legalább is ezt igazolták az V. Országos Honismereti Diák Akadémia tehetséges résztvevői, mely rendezvénynek a közelmúltban Somogy megye volt a házigazdája, és ezt bizonyítják évről évre az általános és középiskolás korosztály számára szervezett honismereti vetélkedők, melyeken nem ritka a somogyi csapatok dobogós helyezése.
Gál József dr. – "Jó napot Tanár Úr!" Ennek az üdvözlési formának az "eredménye" az, amit a marcaliak ma városuk múltjáról, történetéről tudnak. Ennek a mondatnak köszönhető, hogy a friss diplomás tanár nem hagyta el a számára idegen települést még azelőtt, hogy elkezdte volna pályáját. Gál József 1959 augusztusában érkezett Marcaliba, a gimnázium történelem - földrajz szakos tanárának. Ifjúi hévvel, telve kipróbálandó és megvalósítandó tervekkel.
Horváth Aladár – A családi legenda szerint akkor született a budapesti Déli pályaudvaron, amikor a zenekar a Himnuszt játszva odaért, hogy ... balsors akit régen tép ... Ez 1924-ben történt. Édesapja vasutas tisztként dolgozott ott, s a család is ott lakott. Három édes és két fél testvérrel nőtt fel.
Horváth József dr. – Ha lakó-, és munkahelyem, Csurgó körül egy jó tíz kilométer sugarú kört húzunk, őseim – tudtommal – valamennyien ezen belül éltek és haltak. Ragaszkodásom e földhöz és népéhez így mások számára is könnyebben érthető. Fiam kedves olvasmánya, az Ábel tanítása számomra is természetesen hangzik: „ Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. ”– ezekkel a sorokkal vall dr. Horváth József arról a kapocsról, amely szeretett szülőhelyéhez fűzte egy életre.
Horváthné Rádics Márta – A marcali gimnázium magnójával 15 évesen indult útnak először, hogy beszélgessen a bizeiekkel, Bizéről. Az elmúlt évtizedekben többször is a falu végére ért.
Hosszú László – Hosszú László igazi lokálpatrióta. Szenvedélyesen gyűjti Somogyszob emlékeit, hagyományait, s közösségbe szervezi a falu szépítésérért és jobbításáért tenni akarókat. Nem telik el olyan nap, hogy ne gondolna, ne tenne falujáért.
Kálmán András dr. – Ugyanaz a kíváncsiság hajtja, legyen szó egy pusztai kisiskoláról vagy egész Somogy tanítóképzésének tör-ténetéről. Dr. Kálmán András az ismeretlen feltárásai iránti érdeklődést tartja a helytörténészek legfontosabb közös jellemzőjének. Azt mondja, a magafajta honismereti kutatónak többnyire a saját megérzéseire kell hagyatkoznia, miután nem támogatják jelentős anyagi források, ám ha ebben kitartó, akkor jelentős felfedezésekre is képes.
Károly Irma – Károly Irma, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatója falun gyerekeskedett, ám a népélet, a helytörténet egy véletlen folytán került közel a szívéhez. Táborok, tanácskozások szervezőjeként figyeltek fel rá, és a Somogyi Honismereti Egyesület titkáraként azon munkálkodik, hogy tovább növekedjen a honismereti mozgalom holdudvara.
Király Lajos – A Somogyország földjéhez és népéhez kapcsolódó honismereti kutatómunkának sok ága van, ezekből Király Lajos leginkább a nyelvjárásvizsgálat, a névtan és a szellemi néprajz területén alkotott maradandót.
Kiss Tamás – Kiss Tamás Nágocs története 1945-ig című könyve 2000 augusztusában jelent meg. A szerző középiskolai történelemtanár. Budapesten született és lakik, de a somogyi kis falut tekinti szülőföldjének.
Koltay Péter dr. – Regénybe illő történet az, ahogy dr.Koltay Péter Szőlősgyörökre szegődött kántortanítónak. Ez volt az utolsó kántortanító-választás, s 1947-et írtak. Ekkor lett a falu történetének nemcsak krónikása, hanem egyik szereplője is.
Kövesdi Tiborné – A Mesztegnyőn működő faluház és a benne folyó egyesületi munka példaértékű és olyan erős a sugárzása, hogy az ott töltött kevés idő is képes feltölteni a betérőt. Menjen bármilyen szándékkal, szeretettel fogadják. A faluház lelke Kövesdi Tiborné, Gizi néni, aki negyven éve – amikor férjhez ment a somogyi faluba –, tudja, hogy jó helyen van otthon. Ebben közös egyesületi sikerek, szakmai elismerések és a falusiak szeretete, mind csak megerősítették.
Impresszum