Polgármester: Dr. Sárhegyi Judit

Körjegyző: Rubecz Zoltánné

Lélekszám: 356 fő

A Surján völgye dombjai s erősen tagolt völgyei között, a somogyi megyeszékhelytől mindössze 10 kilométernyire fekszik Szentbalázs. A falun áthaladó 66-os közlekedési főútvonal Kaposvárt Péccsel köti össze, éppen ezért rendkívül jó a település megközelíthetősége, gyakoriak az autóbuszjáratok (naponta mintegy 30 érinti). Jórészt ennek a földrajzi adottságnak köszönhető, hogy itt alakult ki a környező falvak közigazgatási központja, s Szentbalázs lett öt település körjegyzőségi székhelye.

E vidék fő vízfolyása a Surján-patak, itt a zselici szubmediterrán éghajlat a jellemző. A környező erdők faállományát az értékes tölgy, gyertyán, bükk és hárs alkotja, a zöld rengeteg vadban rendkívül gazdag, kedvelt élőhelye a nagyvadaknak, a szarvasnak és a vaddisznónak. A mezőgazdasági területeken elsősorban a gabona termesztése hoz jó eredményt, de a domboldalakon a szőlő és gyümölcstermesztés is honos, amit a napjainkban évente visszatérő borversenyek is jól bizonyítanak.

A falu írott története a középkorig vezethető vissza, 1332-ből való ugyanis az az okirat, melyben először említették a nevét, mégpedig Sanctus Blasiusként. A település persze már korábban is létezett, erre a pannonhalmi Benedek-rend történetében is található utalás: az írás a szentjakabi apátság alapítása kapcsán emlékezett meg 1068 táján Szent-Balázsegyházáról. A XIV. századtól már mai nevén szerepel a község az okiratokban, a későbbi századokban földesurai között volt a Szerdahelyi, a Derssfy majd az Eszterházy család. A XVII. század elején még csak 14 családról emlékeztek meg a dokumentumok, s a falu abban az időben a maitól mintegy egy kilométerre volt. Az erőteljesebb betelepítés 1770 táján kezdődött, akkor épült a templom is.

Nagyot lendített Szentbalázson az 1900-ban átadott Kaposvár-Szigetvár közötti vasútvonal, ugyanis a közlekedés javulásával könnyebb lett a termények városi piacra juttatása. A XX. század elején már 70 háza és 421 lakója volt a településnek, ahol évente két országos vásárt tartottak, s megalakult a hitelszövetkezet. A harmincas években orvoslakást és kultúrházat építettek, új iskola készült az egykori romos helyett, sőt 1940-ben már ifjúsági fúvószenekara is volt a községnek. A II. világháború utáni földosztás során 187 hold került a lakosság tulajdonába. A villany 1946-ban gyulladt ki először a községben, ahol 1947-ben földműves szövetkezet, 1952-ben termelőszövetkezet alakult.

A hatvanas években lendületes fejlődés indult meg Szentbalázson, lakossági összefogással járda készült, felépült az új, egyemeletes, öt tantermes általános iskola a pedagóguslakással, majd a 40 személyes kollégium, ahol a környező településről érkező gyerekek lakhattak hétközben. A helyi gazdasági életben hosszú ideig meghatározó szerepet töltött be a Surján Völgye Termelőszövetkezet, amely a rendszerváltás idején előbb részvénytársasággá, majd kft-vé alakult. Működésükhöz ipari tevékenységek is kapcsolódtak, ők építették például az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz Imre tervezte magyar pavilonját.

Szentbalázs máig megőrizte központi szerepét, itt van a körjegyzőség, hét falu fenntartó támogatásával működik az iskola, ahol igényes oktatómunkával készítik fel a gyerekeket a továbbtanulásra. Az intézmény jó kapcsolatban a kultúrházzal a közösségi rendezvények egyik szervezője. 1994 óta korszerűen felszerelt sportcsarnok szolgálja nemcsak a gyerekek testnevelését, hanem a helybéliek mozgásigényét is. Szentbalázson jó a kereskedelmi ellátás, itt van a központja a háziorvosi körzetnek, a gyermekjóléti szolgálatnak és az idősek gondozásának.

Az új évezredben a szentbalázsiak - a Surján völgye többi településével együtt - bekapcsolódtak a vendégváró falvak sorába. Jelentős informatikai fejlesztést indítanak el annak érdekében, hogy mind könnyebben tarthassák a kapcsolatot egymással és a külvilággal, melyhez a teleház kiváló alapot kínál. Az önkormányzat felkarolja az idegenforgalom fellendítését célzó törekvéseket, falusi szálláshelyeket alakítanak ki, ahol a vendégek a helybéli gazdák és iparosok életébe is betekintést nyerhetnek. Érdemes a Surján völgyébe ellátogatni, hiszen a természet, a helyi látnivalók és a szomszédos községek kínálata egy hétre elegendő látnivalót kínálnak a turistáknak.